A világ egyik leghíresebb színésze fogta magát és egy forgatás magyarországi szünetében vett gyorsan egy biciklit, majd azzal Budapestről kitekert Kisorosziba. Ráadásul példátlan közvetlenséggel és minden allűr nélkül tette ezt. Budapest Kirososzi oda vissza 80 kilométer, Harrison Ford pedig 74 éves. De mióta biciklizik?

Komolyabban csak nemrég kezdte, miután a Star Wars VII forgatásán lábát törte 2014-ben amikor az Ezeréves Sólyom ajtaja rácsapódott. A forgatás le is állt a baleset miatt két hétre, Ford pedig a Sólymot biciklire cserélte, rehabilitációs célzattal.

Ford három hónappal később már pompás fekete biciklis szerkóban nyomta Londonban egy versenybringán. Egy évvel később Volvójában kapták le, amint egy mtb-vel a tetőn tart ép Los Angelesből kifelé, Sydneyben pedig defektet is kapott egy mountain bike nyergében.

Mindig öröm, ha valaki tekerni kezd, különösen így, hogy a világ egyik legnépszerűbb színésze teszi, aki 70 felett kezdett biciklizni, és a hobbyját Budapesten sem hanyagolta el.

Két dologról érdemes szólni – mi van ha ellopják a bringát, és mi történik ha belemegyünk egy másik autóba / biciklibe.

A paletta egyik esetben sem túl széles. Lopás cascót egyedül az Aegon kínál, míg balesetbiztosítást az Uniqa.

Az Aegon évi 4 620 forintot kér és 50 ezret térít vagy év 11 220 forint ellenében 250 ezret fizet lopás esetén. Ez azért nem nevezhető olcsónak. A Genertelnél egy egymilliós autóra évi 8 ezer a lopás casco. Ilyen az, amikor egy szereplős a piac, így nincs verseny.

Érdekes, de a felelősségbiztosítás már reálisabb áron mozog, pedig ez meg kizárólag az Uniqa terepe. Éves 2500 forintért 3 milliós kerékpáros felelősségbiztosítást kapunk. Az ugyan ritka, hogy biciklista hibájából törik az autó, de mivel a költségek meg nagyok lehetnek, a 2500 forintot éves szinten megérheti ha rendszeresen és sokat tekerünk.

Ha már biciklire ülünk, érdemes előtte átgondolni, mégis milyenre.

A választék a következő:

• versenybicikli – új ár 120 000 ft
• montain bike – új ár 45 000 ft
• túra / trekking kerékpár – új ár 55 000 ft
• városi kerékpár – új ár 50 000 ft
• összecsukható bicikli – 50 000 ft
• bmx – 45 000 ft
• fat bike – 150 000 ft
• elektromos kerékpár – 220 000 ft

Mindenekelőtt három dolgot kell mérlegelnünk:

• Mennyire gyorsan akarunk haladni?
• Mennyire legyen strapabíró
• A kényelem hol helyezkedik el a listánkon

A versenykerékpár a felsoroltak közül messze a leggyorsabb. Egy kis edzés után a 40 km / órás sebesség tartása is elérhető. Ez egyrészt remek érzés, de városban rejt magában veszélyeket is. Hátránya még hogy gyakrabban fogunk defektet kapni a vékony sérülékeny abroncs miatt. Bár erre van megoldás: a tömör gumi, az viszont 40 ezer forintba kóstál és még nehezebb is haladni vele. Másrészt egy versenybringa drága is és nem feltétlenül a legkényelmesebb.

A bmx kiváló, ha trükközni akarunk, de kis kereke és az áttétek hiánya miatt városi haladásra nem jó választás. A fat bike sárban / hóban nyerő, egyébként lassú vele haladni, ráadásul rettentő drága is.

A montain bike már nem teljesen ördögtől való városban sem. Bár nem egy villám - a vastag gumija miatt, a súrlódás sok energiát elvisz, de húszas átlagot ezzel is fogunk tudni tartani. A vastag guminak pedig az úthibáknál és padkáknál már előnyét látjuk, defektből kevesebbre számíthatunk.

A városi kerékpár evidens választás. Jellemzően csomagtartóval és sárvédővel felszerelt példányokat kapunk, teleszkópok nélkül, de kényelmes kivitelben.

A túra kerékpár személyes kedvencem. Igazi öszvér, városban lehet vele tartani a 25-30 kilométer / órás sebességet, de nem kell félni akkor sem, ha rosszabb útra, esetleg erdőbe téved az ember, vagy egy padkázás után.

Az összecsukhatón kerékpár egy speciális igényt elégít ki, ha magaddal szeretnéd vinni a bringát a szobádba / munkahelyedre is. Sajnos súlyban ezek is a 12-15 kilót tudnak, mint a többi bicikli. Érdemes az alap változatnál többet - 60-65 ezret - rájuk szánni, hogy pár sebességünk is legyen. A kategória Ferrarija a brit Bromton.

Az elektromos kerékpárral nem izzadsz meg, és gyors is. Semmi más nem veszik el, mint a lényeg, hogy egyszerre közlekedsz és mozogsz.

Mindenki számára egyértelmű, hogy a városi biciklizés olcsóbb, mint az autózás. Na de mennyivel?

Négy budapesti közlekedési formát hasonlítottunk össze költség oldalról: autós, robogó, motoros és gyalogos közlekedést.

A jármű ára meghatározó. 60 ezer forintért már egész jól használható alap biciklit kapunk újonnan. Robogót 200 ezerért csak a legalsóbb kategóriából választhatunk, autóból 2 millióért pedig pár éves használt elérhető. Ha gyalog járunk, akkor persze nincs ilyen költségünk, egyedül a bkv bérlet.

Egy biciklin leginkább a fékpofák kopnak – ezer forint / év, a gumik – 5e / év és néha elszakadhat a lánc – 4e / év. A robogó javítása sem túl drága, de ott már bele lehet szaladni nagyobb tételekbe. A legbonyolultabb szerkezet pedig messze az autó, ahol az általam a táblázatba írt összeg többszöröse is benne van a pakliban, ahogy az is, hogy jóval kevesebbet kell csak rá költeni.

A benzinnél 20 kilométeres napi távval és 3 literes – robogó, és 8 literes fogyasztással számoltam 340 forintos benzin ár mellett. Biztosítás az autónál nagyobb költség, a parkolási díj pedig csak itt merül fel.

Az amortizációt úgy számoltam ki, hogy mindhárom jármű tíz évig szolgál minket, ami alatt értékének hetven százalékát elveszíti. Újat akkor tudunk venni, ha ezt az összeget évente félrerakjuk.

A végeredmény nem meglepő, szemben egy autó éves hatszáz ezres, vagy robogó százezer feletti költségével, a biciklire éves szinten még tizenötezer forintot sem kell költenünk. Ebből másfél havi bkv bérlet jön ki, a kerékpárnál nincs olcsóbb közlekedési mód Budapesten.

A Kerékagyon megjelent egy hír miszerint - Vádat emeltek a bringást elgázoló BKV sofőr ellen. A büntetlen előéletű férfival szemben az ügyészség pénzbüntetés kiszabására, valamint közúti járművezetéstől eltiltásra tett indítványt a vádiratban.

A történet elég egyszerű, a Thökölyn tekert az áldozat, aki miután elfogyott a bicikliút, körülnézett majd folytatta útját a közös bicikli busz sávban, ami azonban pont ott szűkölt be, ahol a busz utolérte. Mivel a sofőr nem figyelt, oldalról elsodorta a biciklistát, akinek eltörtek a bordái az eséstől.

Ami megdöbbentő, az a komment áradat ami a hírt követte. Sokan ugyanis a biciklist tették felelőssé, miért tekert ott és akkor.

Pár komment

• De baleset volt, nem, nem a buszvezető okozta, tekintve, hogy a biciklistának megszűnt a forgalmi sávja, és a közvélekedéssel ellentétben az a nagy kék izé ami elzúg mellette se nem halk, se nem forma 1-es autó, így elég könnyű észrevenni, és meglehetősen elvárhatatlan dolog, hogy satufékre kényszerítsék...
• Nem, nem ő okozta. Szerencsétlen sofőrt jól megrángatják, mert a figyelmetlen, táblákat nem ismerő bringás éppen ott kolbászolt.
• Lazán a biciklis a hibás. Mit egerészik indokolatlanul lassan, zavarva a forgalmat? Elképesztő, hogy mennyi kárt okoznak a biciklisek....... Fel kéne fogniuk, hogy nem a bálna kerüli ki a kishalat, hanem a kishal a bálnát. persze ha hullani akarnak akkor lehet erősködni... Ja, azt erősen eltitkolják a kerékpáros lobbik, hogy gyakorlatilag minden közlekedésbiztonsági vizsgálat potenciális öngyilkosnak tartja azt aki a közútra merészkedik a biciklijével.
• Elfelejted, hogy ez egy busz. Nem lehet csak úgy átrántani a másik sávba, vagy satuféket nyomni. Teli van emberrel, akik egy nagyobb fékezésnél megsérülhetnek. Véleményem szerint ezeket az embereket a kerékpáros a felelőtlen manőverrel VESZÉLYEZTETTE. (ezt minden körülmények között tiltja a kresz, ez a FŐ szabály) Ez a veszélyeztetést védte ki a buszsofőr egy másik szabály megsértésével. Álláspontom alapján a kerékpáros nem volt partner (ragaszkodott a nyilvánvalóan meg nem adható elsőbbségéhez), és nem is tett meg mindent a biztonságos közlekedés érdekében (pld. nem volt tükre) ezért úgy gondolom nagyrészt ő hibáztatható. A helyzet megoldásának szerintem a kulcsa a kerékpárosnál volt. De úgy vélem ő arroganciából vagy tapasztalatlanságból nem élt vele.

Ahogy egy biciklistának figyelni kell egy gyalogosra, mert gyengébb, úgy egy autósnak a biciklistára kell tekintettel lenni, mert ha ütköznek, előbbi esetleg meghal, nem beszélve egy buszról, amit profi sofőr vezet. Ettől még a sofőr sorsa sajnálatos, szegény nagy árat fizet egyetlen hibáért.

Olyan városban szeretnék lakni, ahol nem kell félni attól, hogy biciklistaként belegyalulnak a földbe nálamnál nagyobb és erősebb közlekedők!

Van két város, Bukarest és Koppenhága. Az egyikben minden az autókról szól, a másik a biciklisek fővárosa. Melyikben lehet jobb élni?